2010. december 1., szerda

Elsőnek lenni jó...

Így gondolja most ez a bejegyzés is.
Arra gondoltam, amikor ezt az egész blogolást elkezdtem, hogy mi lenne, ha azokkal a dolgokkal Ti is megismerkednétek, amik a fejemben járnak.
Már eddig is megosztottam pár gondolatot egy viszonylag szűk társasággal, akikkel nagyon szeretek együtt lenni bármikor, bárhol és bármilyen körülmények között. Azért, mert ők olyanok nekem, mintha mindannyian a testvéreim lennének, ők is megtesznek minden tőlük telhetőt a csapatért és én is ugyanígy teszek, ha Róluk van szó. Ráadásul van velük egy közös hobbim, sikló ernyőzünk együtt.

Szóval az történt, hogy egyik-másik kalandomat, gondolatomat megosztottam Velük a levlistán, amikor is néhányan megjegyezték, hogy nem informatikából kellene élnem, hanem abból, hogy ilyeneket írok. Konkrétan egyikük azt kérdezte tőlem, hogy miért nem írok blogot. Próbáltam megmagyarázni neki, hogy a blog írása az elég kemény dolog, de nem hitte el nekem. Hát most jól bebizonyítom...

Általában amikor ilyen-olyan gondolatok kiesnek belőlem, akkor próbálok egy kis tréfát beleültetni, persze nem botanikai értelemben, mert egy biológus kollégám felhomályosított, hogy olyan fa, hogy trééé, nem létezik.
De nincs ez így mindig. Van, amikor egészen komoly is tudok lenni, bár ez a ritkább.

Ma például felmerült egy Eget rengető, vagy inkább tudományos témáját tekintve korszakalkotó kérdés. Egy kedves ismerősömmel arról beszélgettünk, hogy a Holdnak csak az egyik oldalát süti a Nap, a másik oldala tök sötét állandóan. Aztán némi együtt gondolkodás után rájöttünk, hogy azért ez nem egészen van így.
A Föld ugyanis kering a Nap korong körül, a Hold meg a Föld körül, így feltételezhetően vannak olyan időszakok, amikor bizony a Hold olyan oldalát is éri a napfény, amiről mi úgy gondoljuk, hogy nem.

A tévhit abból adódhat, hogy innen a Földről a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk, már amennyire egy gömbhöz hasonlító tárgynak lehetnek oldalai. (mennyivel egyszerűbb lenne, ha kocka alakú lehetne minden bolygó, meg hold, meg minden...)
Ebből aztán az a vita kerekedett ki, hogy akkor a Hold nem is forog. Mert mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Lehet, hogy nem is gömb alakú, hanem csak egy kerek lap, és az Apollo program amcsi űrhajósait meg lefizették... De aztán megbeszéltük, hogy már anno Galilei is hasonlókat talált ki, így nagy marhaság nem lehet, mert az amcsi kormány biztosan nem tudta lefizetni Galileit visszamenőleg... Persze a franc tudja. Ha van időgépük...

A lényeg, hogy végül hossza vita után abban maradtunk, hogy a Hold forog  saját tengelye körül, csak éppen az a bökkenő, hogy a tengely körüli forgási ideje megegyezik a Föld körüli forgás idejével. Ezért látjuk mindig csak az egyik oldalát.
És a Pink Floyd-nak sincs igaza, mert olyan, hogy Dark side of the Moon, nem is létezik. Oda is odasüt a nap.

Végül a Világegyetem hatalmasságáról beszélgettünk, hogy mennyibe kerülhetett vajon annak a bizonyos amerikai csokigyárnak, hogy a Tejút nevű galaxist, amiben mi is élünk a kis nyamvadt naprendszerünkkel, az ő egyik termékükről, a Milkyway-ről nevezték el! Galaktikus reklám őrület mi?
De nagyon messzire sem kell menni, hiszen egy másik termékükről nevezték el a szomszédos Mars nevű bolygót, úgyhogy a reklámköltségeik biztosan csillagászatiak!

De a Ford gyár sem szerénykedett, az egyik 15-20 évvel ezelőtti modelljüket annyira agyonreklámozták, hogy képesek voltak egy egész csillagképet elneveztetni a francos kis Ford Orion-ról... De legalább tudjuk miért. Annyira füstölnek ezek az Orion-ok, hogy máris lehet tudni, hogy innen származik az Orion-köd elnevezés.

De van egy olyan is, hogy Ford Galaxy. Erre most mit mondjak? A Seat fantáziátlansága, hogy csak egy szigetet tudtak elneveztetni a járgányukról, hogy aztán még a híres Ibiza mix-ek után is részesüljenek a reklám bevételekből, egyenesen irritáló.

Aztán ne feledkezzünk meg a Wachowski fivérekről, akik egyenesen a matematikai példatárakban voltak képesek reklámozni a Mátrix trilógiájukat. Ez a legszellemesebb. Nekem sosem jutott volna eszembe...

Végül Tibi feltette a kérdést, ami azóta is mozgatja a fantáziámat, de nem csak az enyémet.
A kérdés így hangzik : Mi melyik csillagképben vagyunk?
Tényleg! Ti tudjátok melyik csillagképben vagyunk? (A Megasztár nem érvényes válasz)